Nem létezik konkrét definíció és egyféle szuperétel. Általában azokat az élelmiszereket nevezik így, amik valamiben kiemelkedőek a többihez képest, akár antioxidáns, akár vitamin- vagy ásványi anyag tartalom tekintetében. Nem létezik olyan egyfajta élelmiszer, ami mindenben maximálisan megvan, ami 100%-os mennyiségben tartalmazza azokat a vitaminokat, ásványi anyagokat, zsírsavakat, rostokat, amikre az emberi szervezetnek szüksége van.

A kissé esetlen magyar terminológia szerint a „szuperétel” vagy „szuperkaja” kategóriába általában azok az élelmiszerek tartoznak, melyek tápanyag- és antioxidánstartalma különösen magas, azaz élettani hatása számottevő. Jóformán szinte minden zöldséget és gyümölcsöt nevezhetnénk szuperélelmiszernek, de ezek között is vannak, melyek kiemelkednek bizonyos tápanyag- vagy vitamin-tartalomban. Ide lehet sorolni a nyers kakaóbabot, aminek nagyon magas az antioxidánstartalma, de egyes szakemberek szerint a méhpepmő - a virágpor méz előtti állapota - koncentrált hatóanyag-tartalma miatt az egyik legerősebb gyógyító hatású, energetizáló élelmiszer a világon. Évek óta a talán két legismertebb szuperélelmiszer a goji bogyó és az acai bogyó.

Egy brit egészségügyi szolgáltató, a Bupa által végzett felmérés kimutatta, hogy a britek 11%-a hisz abban, hogy szuperételek fogyasztásával megelőzhető a rák. A YouGov vizsgálatában a megkérdezettek 55%-a ismerte a kifejezést és közülük 38% hitt ezeknek az ételeknek az egészségügyi hatásaiban is.

Mivel rengeteg élelmiszerforgalmazó, könyv és magazin élt vissza vele, az Európai Unió 2007 júliusától betiltotta a „superfood” kifejezés kereskedelmi és értékesítési használatát. Azóta csakis akkor illethető egy élelmiszer vagy táplálékkiegészítő ezzel a névvel, ha pozitív hatása tudományosan is bizonyítható.

Skálán is mérhető a hatás

 Létezik egy úgynevezett ORAC-érték, mellyel a különféle élelmiszerek oxigéngyök abszorbciós, vagyis elnyelési kapacitását mérhető. Ez mutatja, hogy az adott étel milyen mértékben tudja epusztítani vagy semlegesíteni a szabadgyököket. A „superfood” kifejezés ennek a skálának az ismeretében értelmezhető a leginkább, annak ellenére, hogy tényleg nincsen rá egy konkrét definíció.

A szervezetben folyamatosan képződnek szabadgyökök, melyek károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy testünk ép sejtjeiből igyekeznek elektront elvonni. Az antioxidánsok viszont elektront tudnak leadni, így semlegesítve a szabadgyököket. A szuperélelmiszerek legnagyobb értéke tehát kiemelkedően magas antioxidáns-tartalamuk.

Az acai bogyónak a legmagasabb a világon az ORAC-értéke 100 grammra viszonyítva 3800-as. Érdekes lehet, hogy az aszalt szilvának 5770, viszont bizonyos egyéb tápanyagok tekintetében nem annyira kiemelkedő, mint az acai bogyó, mely omega 3, omega 6, omega 9 zsírsavtartalma, valamint magas E-vitamin tartalma miatt jóval értékesebb gyümölcs. A gránátalma ezen a skálán 3300, fekete áfonya 2400, fokhagyma pedig 1660 pontot ér.

Az ajánlás szerint naponta 5000 ORAC-egységnyi élelmiszert kéne elfogyasztanunk a táplálkozásunk során. Betegség, intenzív sport, vagy bármilyen egészségtelen életvitel – például dohányzás vagy alkoholizálás – ennek akár a kétszerese-háromszorosa is lehet az a mennyiség, ami a képződő szabadgyököket képes megkötni.

Acai bogyó

Az acai bogyó vagy acai gyümölcs egy, az amazóniai esőerdőben termő pálmafajta gyümölcse, külsőre leginkább a szőlőre hasonlít, íze jellegzetesen trópusi. Az Észak-Brazíliában élő emberek már több száz éve fogyasztják különleges gyógyhatást tulajdonítva neki. Sokan egyenesen a világ legtökéletesebb táplálékaként tartják számon, antioxidáns-tartalma kétszer magasabb, mint a fekete áfonyáé, ezenkívül rendkívül gazdag E- és D-vitaminban.

Goji bogyó

 A farkasbogyó néven is ismert, Ázsiából származó gyümölcs tartalmazza a világon a második legnagyobb mennyiségű C-vitamint - az első a feketeribizli. Szív-és bőrvédő, valamint az immunrendszert erősítő hatásán kívül a béta-karotinnak és az antioxidánsoknak köszönhetően egyes vélekedések szerint rákellenes hatással is rendelkezik.

Gránátalma

A szerelem, a termékenység és a bőség ősi jelképe, de emellett kiváló antioxidáns hatással bír. A mediterrán vidékeken őshonos lombhullató növény rekeszes, sok magvú bogyótermése pirosas-sárgás héjú, almaméretű és kinézetű gömbölyű gyümölcs. Polifenolokat, C-vitamint és flavonoidokat tartalmaz nagy mennyiségben, tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy fogyasztása csökkenheti a vér LDL (káros) koleszterin-szintjét.

Chia mag

Sokak számára még ismeretlenül csenghet az azték zsályamag (Salvia hispanica), vagy más néven chia mag. A növény Közép- és Dél-Amerikában őshonos, ahol az aztékok alapvető élelmiszere volt a Kolumbusz előtti időkben. Neve azték chian szóból származtatható, melynek jelentése olajos. A mákhoz hasonló magocskák tartalmazzák szinte az összes esszenciális aminosavat, könnyen emészthető formában. Alkalmas az állati fehérjefogyasztás részleges kiváltására, ezenkívül több omega-3 zsírsavat tartalmaznak, mint a lazac. Száz grammja hihetetlen, 10250 ORAC-értékű. A chia mag íze semleges, így könnyen lehet más ételekkel elegyíteni, mert nem változtatja meg azok zamatát. Kenyerekbe, péksüteményekbe sütve fogyasztják a leginkább, de rakható joghurtba, vagy desszertekbe is.

A kiegyensúlyozott táplálkozás a lényeg

Húsz-harminc évvel ezelőtt a zöldségek, gyümölcsök jóval több vitamint és ásványi anyagot tartalmaztak, mint a maiak. Mivel ez utóbiak a nem hagyományos termelés és mesterséges érlelés miatt veszítenek biológiai értékükből, manapság jóval nagyobb adag képes csak biztosítani a szervezet számára szükséges vitamin- és ásványi anyag mennyiséget, ezért is jelenthetnek finom alternatívát a „szuperételek”.

Ezek nem csodaszerek, de a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás részeként jelentősen hozzájárulhatnak a szervezet egészséges működéséhez.